Csaknem 35 millióra nőhet az aktuális 20,6 millióról az évente diagnosztizált rákos esetek száma világszerte az Egészségügyi Világszervezet szerint. Ezt a szakértők szerint kizárólag az egyenlőtlenségek felszámolásával, a megelőzés fókuszba helyezésével, valamint a betegek és a gondozók tapasztalatainak figyelembevételével lehetne megakadályozni. A jelentésben három fő stratégiai irányt fogalmaztak meg a kormányok, a nemzetközi szervezetek, a civil szféra és a magánszektor számára.

Továbbra is a második vezető halálok globális szinten a rák, csak a szív- és érrendszeri betegségek szednek még több áldozatot. Évente 20,6 millió új rákos esetet regisztrálnak világszerte és 10 millió halálesetet daganatos megbetegedésekhez köthetően – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentéséből.

A szervezet figyelmeztet:

sürgős beavatkozás nélkül, a jelenlegi trendek mentén az évi új esetek száma 2050-re közel 35 millióra emelkedhet.

Hasonló konklúzióra jutottak kutatók tavaly is, a Lancet orvosi folyóiratban publikált jelentésükben azt prognosztizálták: 2050-ben már 18,6 millió ember halálát okozhatja a rák. Az új esetek száma ugyanebben az időszakban több mint 60 százalékkal ugorhat meg, és elérheti a 30,5 milliót.

A tüdőrák világszerte továbbra is a leggyakoribb halálokot jelentő ráktípus a WHO szerint. Férfiaknál a tüdő-, prosztata- és vastagbélrák a leggyakoribb, míg nőknél a mell-, tüdő- és vastagbélrák adja a betegségteher jelentős részét.

Hatalmas különbségek a túlélési esélyekben

A megoldás kulcsa a WHO szerint az emberközpontú megközelítés lenne. Csupán a statisztikákra fókuszálni tehát vakvágány lehet, a betegek és családjaik valós élethelyzetét is figyelembe kellene venni.

Két – azonos diagnózissal élő – nő túlélési esélye ugyanis drámaian eltérhet attól függően, hol születtek. Míg a magas jövedelmű országokban a mellrákkal diagnosztizált nők 87 százaléka éli meg a diagnózis ötödik évfordulóját, addig az alacsony jövedelmű országokban ez az arány mindössze 42 százalék körüli. Ráadásul az országok kevesebb mint harmada foglalja bele a rákellátást az egészségügyi alapellátásba.

Hogy valaki túléli-e a rákot, sosem függhet attól, hogy hol született, vagy mennyit keres. A jelentésben dokumentált egyenlőtlenségek nem elkerülhetetlenek – korábbi döntések következményei, és erősebb, egységes fellépéssel visszafordíthatók

– mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója.

A rák nem pusztán egészségügyi, hanem anyagi és szociális katasztrófa is lehet egy családnak. A WHO felmérése alapján

a betegek legalább 45 százaléka anyagi nehézségekkel küzd a diagnózis után;
több mint felük mentális egészségügyi problémákról számol be;
és szinte minden gondozó bevételkieséssel, megfelelő anyagi támogatás hiányával és társadalmi elszigetelődéssel szembesül.

A rák regionálisan is nagyon eltérő mértékben sújtja a világot. 2024-ben Ázsiában regisztrálták az összes eset 50,7, és az összes haláleset 56,5 százalékát. Ez azonban elsősorban a kontinens népességszámával magyarázható. Európa a világ népességének mindössze 9 százalékát adja, az esetek 21, a halálozások 20 százaléka viszont innen származik. Afrikában és Ázsia egyes részein fordított a helyzet: itt alacsonyabb az új esetek száma, de aránytalanul magas a halálozás – vagyis akik megbetegednek, kisebb eséllyel jutnak időben ellátáshoz.

Fotó: Getty Images

Sok eset megelőzhető lenne

A jelentés szerint a rákos megbetegedések jelentős hányada elkerülhető kockázati tényezőkre vezethető vissza. Idesorolható például a HPV, a hepatitis B és C, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a magas testtömegindex és a mozgásszegény életmód.

A WHO februári jelentésében arról írt, a legnagyobb gyilkos továbbra is a dohányzás, amely 2022-ben az összes rákos eset 15 százalékáért volt felelős. Férfiaknál ez az arány 23 százalék. Az alkohol az új rákos megbetegedések 3,2 százalékához (kb. 700 ezer esethez) járult hozzá, a különböző fertőzések – például a méhnyakrákhoz vezető HPV – pedig az összes új eset mintegy 10 százalékát adták. A légszennyezés is komoly kockázat: egyes kelet-ázsiai és észak-afrikai régiókban a tüdőrákos esetek nagyjából 15-20 százaléka ehhez köthető.

A kutatók szerint ha csak két szokáson változtatnánk – például elhagynánk a dohányzást, és drasztikusan visszavágnánk az alkoholfogyasztást –, már önmagában látványosan csökkenne a rák előfordulása világszinten.

A megelőzést prioritásként kezelő országokban csökken bizonyos ráktípusok aránya, ám ez a folyamat is borzasztó lassú Elisabete Weiderpass, a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) igazgatója szerint.

Növényi étrenddel a rák ellen

A növényi étrend átlagosan mintegy 18 százalékkal csökkentheti a rákos megbetegedések kockázatát. Egyes ráktípusoknál – például prosztatarák esetén – a teljesen növényi étrend akár 30-35 százalékos kockázatcsökkenést is jelenthet a hagyományos étkezéshez képest.

A több

zöldség,
gyümölcs,
teljes értékű gabona
és hüvelyes

nem csak általánosan egészségesebb. A vastag- és végbélrák, valamint más emésztőrendszeri daganatok előfordulása is alacsonyabb lehet azoknál, akik kevesebb húst – különösen kevesebb vörös és feldolgozott húst esznek, vagy teljesen növényi étrendet követnek.

A dohányzás elhagyása és az alkoholfogyasztás drasztikus visszavágása már önmagában is látványosan csökkenthetné a rák előfordulását világszinten. Fotó: Getty Images

Pozitívumok is akadnak

A WHO-jelentés ugyanakkor pozitív eredményeket, előrelépéseket is felsorakoztat.

2010 óta 27 százalékkal csökkent a dohányzás elterjedtsége, ami egyes régiókban hozzájárult a tüdőrákos esetek és halálozások visszaeséséhez.
A fertőzésekhez köthető rákos megbetegedések száma is csökken a bővülő védőoltási lefedettségnek, valamint a javuló higiéniai, víz- és szennyvízkezelési feltételeknek köszönhetően.
A politikai elkötelezettség is erősödött 2010-hez képest, amikor az országok fele rendelkezett nemzeti rákellenes stratégiával – mára ez az arány 82 százalékra nőtt. A magas jövedelmű országokban a korai szűrőprogramoknak köszönhetően a mellrákos eset...

Prove

Message History

Delivery option(s)