Az Országgyűlés alelnöke, a fideszes Jakab István bejelentette egy új parlamenti csoport megalakulását: az űrpolitikai csoportét.

A csoport tagjai: Kósa Lajos Fidesz-alelnök; Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke; Bánki Erik fideszes képviselő és Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

A kormány 2018-ban nevezte ki az űrkutatásért felelős miniszteri biztost, azóta milliárdokat fordított erre a költségvetés. Farkas Bertalan után a második magyar űrhajóst Szijjártó Péter szerint 2024 végén lőhetik ki, és 30 napot tölt majd odafönt.

A pedagógusok munkabeszüntetése polgári engedetlenség formájában, valamint annak tudomásulvétele az érintett gyerekek jogaival kapcsolatosan visszásságot idézhet elő, ezért jogellenes – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH).

Azt írták, hogy a péceli óvodapedagógusok tavaly októberi polgári engedetlenségi akciója, valamint az, hogy az akciót a péceli önkormányzat tudomásul vette, alkalmas arra, hogy hozzájáruljon a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelménye, illetve az érintett gyerekek védelemhez és gondoskodáshoz való joga sérelmének közvetlen veszélyéhez, illetve sérelméhez.

Az MTI azt írja, egy civil szervezet fordult az AJBH-hoz állásfoglalásért a péceli óvodák – a dolgozók polgári engedetlenségi akciója miatti – egynapos bezárása miatt.

A beadvány szerint a péceli önkormányzati fenntartású óvodák tavaly október 21-én polgári engedetlenségi akciót tartottak, amiben minden dolgozó részt vett, így az összes óvoda zárva maradt.

A gyerek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogát az Alaptörvény rögzíti. Erre a védelemre és gondoskodásra a gyerek mindenkivel szemben igényt tarthat. Így a gyerek szülei, családja, az állam és a társadalom minden tagja köteles a gyerek jogait tiszteletben tartani – írták.

Az alapvető jogok biztosa jelezte, hogy már korábban kiadott felhívásában azt írta: az alkotmányos jogok érvényesítésére kizárólag jogállami keretek között, alkotmányosan garantált és jogszerű formában kerülhet sor, ezzel szemben „a polgári engedetlenség nem a munkabeszüntetés törvényes eszköze, hanem az alkotmányos kereteken kívül zajló olyan ellenállás, amely az elérni kívánt cél érdekében vállaltan jogellenes”. Mindezek a gyermeki jogok érvényesülése során még szigorúbb megítélés alá kell, hogy essenek.

Az ombudsman szerint hatását tekintve a péceli óvodai dolgozók általi munkabeszüntetés azt okozta, hogy az önkormányzat által fenntartott óvodák működése az adott napon meghiúsult.

Az ombudsman szerint az önkormányzat részéről a tudomásulvétel helyett a megfelelő intézkedés az lett volna, ha a munkajogi következmények kilátásba helyezése mellett dokumentáltan felhívja az érintett dolgozók figyelmét a tervezett munkabeszüntetés jogellenességére, a munkavégzési kötelezettségük teljesítésére, valamint arra, hogy a munkabeszüntetéshez való jogukat kizárólag a sztrájktörvény keretei között gyakorolhatják jogszerűen.

Az alapvető jogok biztosa felkérte Pécel polgármesterét, hogy a jövőben tegyen meg minden megfelelő intézkedést azért, hogy minden érintett gyereknek biztosított legyen az óvodai ellátás igénybevételének lehetősége. (MTI)

• Egy hete kezdődött az 1-es vasúti fővonal felújítása.
• A vonatpótló buszok a kezdeti káosz után hatékonyan közlekednek, a vonatok többsége viszont késik.
• Az egyik múlt csütörtökön 270 percet szedett össze Győrig.
• Az utasok többsége ennek ellenére nyugodt, és értékeli a vasutasok erőfeszítéseit.

A múlt hetemet az 1-es vasúti fővonalon indítottam. Hétfő reggel kiutaztam Bicskére, hogy teszteljem a felújítás miatt kialakított új menetrendet: késésekkel, zsúfoltsággal, eltévedt buszsofőrökkel találkoztam.

Mivel igazságtalan lenne az első nap káosza alapján pálcát törni a MÁV felett, arra kértem a vonalon közlekedő olvasóinkat, írják meg az egész héten szerzett tapasztalataikat. A beérkezett rengeteg levél többsége késésekről számolt be, de érkeztek praktikus tippek és pozitív történetek is. Ezúttal köszönöm valamennyit!

Hősies budaörsi vasutasok

A Szárliget és Biatorbágy közötti felújítás legjobban az agglomerációból ingázók életét befolyásolja. Ők azok, akik mindennap utaznak a vonalon, ráadásul a pótlóbuszokat sem tudják elkerülni, mert Tatabánya és Budaörs között csak napi egy vonat áll meg.

Habár a buszok lassabbak, mint a felújítás előtt a vonat volt, Biatorbágyról ingázó olvasónk, Márta szerint pozitívum, hogy sok opcióból lehet választani. Szintén jó dolog, hogy a budaörsi vasútállomás dolgozói mindent megtesznek, hogy ne tévedjenek el az emberek az átszállásnál.

Rossz viszont, hogy a buszok nem mennek el Kelenföldig, így nemcsak nő az utazás ideje, indokolatlan macerát is okoz a budaörsi átszállás. Olvasónknak egy MÁV-os dolgozó azt mondta, a dugót akarják elkerülni a megoldással. Mária negatívumként említette még, hogy a Biatorbágyon reggel egyedül megálló 6 órás vonat mindennap 10-35 perces késéssel érkezik.

Bicskei olvasónk, Gyula azt írta, a duplájára emelkedett utazási idő miatt többen inkább autóba ülnek, a városban már kezdeményezések is vannak „telekocsi” szervezésére. A pótlóbuszokon egyébként nincs jegyellenőrzés, olvasónk szerint gond nélkül lehet rajtuk lógni.

Gyula is kiemelte a budaörsi vasutasokat, akik magukra hagyva, a szitokáradatot hallgatva tájékoztatják az utasokat. Ő egyébként az intézkedést kidolgozó MÁV illetékeseket utaztatná állva Tatabányától Budaörsig, mert „álló utasokból azért bőven van a pótlóbuszokon”. A vasutasokkal kapcsolatban egy másik olvasónk, Éva azt írta, hogy „akárcsak az oktatásban, a vasútnál sem a jó szándékú dolgozókon múlik a rendszer működésképtelensége”.

„Sosem lehet tudni, mi fog történni”

Egy Komárom mellett élő olvasónk azt írta, reggelente sokkal korábban kell indulnia, hogy 8-ra beérjen budapesti munkahelyére. Katalin 5:13-kor már a komáromi vasútállomáson van, vissza 18:26-ra érkezik, ha nem késik a Semmelweis EuroCity. Ezután még vár rá egy húszperces út hazáig.

Győr és Budapest között országbérlettel ingázó olvasónk, András azt írta, sokkal kényelmesebben és gyorsabban jut fel a fővárosba most, mint korábban az S10-es személyvonattal. Tatabányáig IC-vel utazik, onnan a gyorsított pótlóbuszt használja.

Hasonlóan pozitív dolgokat írt Ádám, aki reggelente a gyorsított G10-essel ingázik. Habár a menetidő 30 perccel nőtt, így is simán beér 9-re. Visszafelé az EuroCityt szokta választani. A vonalon utazóknak azt tanácsolja, vigyenek magukkal könyvet, tabletet, keresztrejtvényt, rágcsát és innivalót, „mert sosem lehet tudni, mi fog történni.”

Például becsúszik egy komolyabb késés. Ez történt tatai olvasónkkal, Péterrel, aki hétfőn még gond nélkül eljutott Budapestre, kedden viszont az alapból egyórás útjából két és fél órás lett: reggel és délután is. Egy tatabányai olvasónk lánya még szerencsétlenebbül járt. Délután gond nélkül eljutott Budapestre, visszafelé azonban kedden és csütörtökön is komoly problémákba ütközött.

Mindkétszer a Keletiből 20:40-kor induló Kálmán Imre EuroNight vonattal szeretett volna utazni. Kedden még 21:30-kor sem indult el a szerelvény, ezért átült a 21:40-es G10-es vonatra. Azzal végül a menetrend szerinti 21:25 helyett 23:12-re ért haza Tatabányára, ráadásul bosszankodhatott, mert a Kálmán Imre mégis előbb ért oda, miután 21:50-kor elengedték a Keletiből.

Csütörtökön szintén a Keletiben állt még 21:30-kor is a Kálmán Imre, olvasónk lánya azonban keddi tapasztalatai alapján nem szállt át a G10-esre. Ezúttal sem volt szerencséje, mert míg a G10-es időben elindult, az EN 120 perces késéssel gördült ki a Keletiből. Végül 23:20-ra ért haza Tatabányára.

Egy másik olvasónk, Máté ugyanezen a vonaton utazott. Hegyeshalomig szeretett volna eljutni, hogy ott felváltsa a volánnál a Svájcból kocsival hazafelé tartó párját. A vonat azonban Győr előtt nem sokkal vészfékezéssel megállt a nyílt pályán, mert a mozdony elvileg elütött egy szarvast. A szerelvény másfél órás várakozás után gördült be a legközelebbi megállóba, Győrszentivánba.

Máté ekkor, hajnali fél háromkor menekült le a vonatról. Párja vette fel autóval, úgy mentek haza Budapestre. Mátéék 3 éve vonatoznak a Zürich–München–Stuttgart–Budapest vonalon a kutyájukkal, hogy csökkentsék a karbonlábnyomukat. Az állandó késéseket viszont megunták, ezért vettek kocsit. „Remélhetőleg többet nem kell vonatoznunk ezen a vonalon” – írta Máté.

Budapestről Sopronba 5 óra alatt

A nemzetközi vonatok késése a legtöbb beszámolóban visszatérő elem volt. Egy soproni olvasónk szombaton menetrend szerint 10 órára érkezett volna Győrbe a Hortobágy EuroCityvel. A vonat 55 percet késett, így a 10:39-es IC és a 10:51-es személy is elment előtte. Olvasónk kétórás késéssel, ötórás út után jutott el Sopronba.

Ugyanígy járt pár órával később Enikő, aki a Csárdás EuroCityvel szedett össze 60 perc késést Győrig. Mivel a Scarbantia IC és a pár perccel utána induló személyvonat is elment, 1 órát kellett várnia, hogy továbbindulhasson Sopronba.

A tendenciózus késésekről András olvasónk is írt. Neki az az általános tapasztalata, hogy „amelyik vonat átmegy Győr-Moson-Sopron megyén, mind késik, átlagosan 30-40 percet”. Szerinte a vonatok így is relatíve jól teljesítettek a héten, ahhoz képest, hogy mekkora fejetlenség van. Ő sokkal rosszabbra számított.

Egy másik olvasónk nem volt ilyen elnéző a MÁV-val. János megírta, hogy felesége Budapestről Győrbe utazott a héten, viszont odafelé 50, visszafelé 30 percet késett a járata. „Biztos, hogy ilyen viszonyok között embert akarunk küldeni az űrbe?” – tette fel a kérdést János.

Az igyekezetet a vonat ablakából is látni

Mivel csak a nemzetközi vonatok utasai ússzák meg a pótlóbuszozást, a legtöbben ezeket a járatokat preferálják. Több olvasónk egybehangzó beszámolója alapján ennek az lett az eredménye, hogy a szerelvényeken Győr és Budapest között hatalmas a zsúfoltság.

Ábel olvasónk szerint az egészben a külföldiek arca a legviccesebb. „Látszik, hogy nem értik, miért ücsörög egy csomó utas a folyosó közepére tett bőröndjén, miközben a vonat szakaszosan araszol Szárliget és Biatorbágy között.”

A tömeget Dóra is kiemelte. München és Budapest között rendszeresen utazó olvasónk szerdán késett 30 percet a RailJettel, de hozzátette, korábbi tapasztalatai szerint 20-30 perc késés nagyon gyakran előfordul ezen a vonalon. A felújítás, illetve a Szárligetnél kihelyezett lassújel nem is rontott érdemben a helyzeten.

Azt hiányolja, hogy a MÁV még nem tájékoztatott róla, mi lesz október 28. után. Akkortól lesz ugyanis teljes vágányzár a szakaszon, így kérdéses, hogy a nemzetközi járatokat Pozsony–Szob irányába terelik, vagy pótlóbuszokat állítanak be a helyükre.

A MÁV kommunikációját számos olvasónk is kritizálta, egy dologban viszont csak dicséretet kapott a társaság. Többen is megírták, hogy Szárliget és Biatorbágy között nagy erőkkel folyik a felújítás. A munkások igyekezetét a vonat ablakából is lehet látni.

Ráadásul néha még késés sincs az 1-es vonalon. Olvasónk, András vasárnap reggel csak ennyit írt levelében: „habár az előzetes hírek alapján nagyon féltem, hogy nem érem el a csatlakozást, a vonatom percre pontosan érkezett meg Bécsbe.”

„Harmincnégy tiszt halt meg, köztük a fekete-tengeri flotta parancsnoka. További 105 megszálló megsebesült” – ismertették az ukrán különleges erők a múlt hét pénteki rakétatámadás eredményét. Ezt az ukránok az orosz fekete-tengeri flotta szevasztopoli főhadiszállása ellen intézték. „A főhadiszállás javíthatatlan állapotban van” – tették hozzá.

Az orosz védelmi minisztérium a támadás napján egy ember eltűnéséről számolt be.

A Szevasztopol kikötővárosban állomásozó flottát az orosz haditengerészet legjobbjának tartják. Az ukránok egyre gyakrabban támadják a Krímet, Szevasztopol térségét szombaton is bombázták. (Guardian)

Több kilométer hosszan került gázolaj a Budapest 17. kerületében húzódó Pesti útra – közölte a Katasztrófavédelem.

A csúszós anyag miatt baleset történt az 513. utcánál, ahol három autó ütközött össze.

A kerületi hivatásos tűzoltók végzik a műszaki mentést. Az esethez a mentőszolgálat munkatársai is kiérkeztek. (24)

Az mfor.hu arról írt, hogy az ellenzékei pártokat milliárdos büntetéssel fenyegető Állami Számvevőszék (ÁSZ) attól a Budapesti Ingatlan Nyrt.-től (BIF) bérel 8,3 millió forintért parkolóhelyeket, aminek a főrészvényese a Schmidt Mária és gyerekei, Ungár Péter LMP-társelnök és Ungár Anna tulajdonában lévő Pió-21 Kft.

A cikk szerint az állami szerv április 1-én kötött egyéves vállalkozási szerződést a BIF-el. Az ÁSZ székhelye az Apáczai Csere János utca 10-ben van, és a környéken nehéz parkolni, de a BIF-é az ÁSZ épületétől 250 méterre lévő, 470 férőhelyes Aranykéz parkolóház. A lap szerint nem biztos, hogy az ÁSZ itt bérel parkolókat a BIF-től, de ez van a legközelebb. A BIF-nek van egy parkolóháza a Flórián téren is.

Ungár Péter a családi cégük ügyeiről nemrég a Partizánban beszélt hosszabban.

Megérkeztek az első amerikai Abrams harckocsik Ukrajnába, közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A szállítmány sokkal korábban futott be, mint ahogy számoltak vele, és épp időben ahhoz, hogy Kijev bevethesse őket hónapok óta tartó ellentámadásában.

Az elkövetkezendő hónapokban további M1 Abrams harckocsik érkezhetnek két amerikai védelmi tisztségviselő szerint. Elmondták, a szombaton szállított tankok az első darabok a 31 közül, amelyek átadására a Biden-kormányzat ígéretet tett. Hogy pontosan hány érkezett a hétvégén, egyelőre nem tudni.

Idén januárban Ukrajna nyugati támogatói hosszas mérlegelés után úgy ítélték meg, hogy az ukrán erőknek több nehéz páncélozotott járműre van szükségük. Nagy-Britannia, Németország és az Egyesült Államok beleegyezett, hogy modern nyugati harckocsikat szállítsanak Kijevbe, illetve engedélyezik más országoknak gyártmányaik átadását.

Az Abrams kocsikat egyelőre óvatosan fogják bevetni, „nagyon specifikus, jól kidolgozott műveleteknél”, különben fennáll annak a veszélye, hogy megsemmisülnek, mondta Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetője. Ez azt jelenti, hogy különleges áttörési műveletekben tervezik használni őket.

Amíg nem derül ki, hova küldik a tankokat, igyekeznek teljes titokban tartani hollétüket, mivel „nem akarják, hogy precíziós csapások miatt elveszíthessék őket, mielőtt harcba szállnának” – nyilatkozott a New York Timesnak Ben Hodges nyugalmazott tábornok.

A Forgalomellenőrző Alosztály szombaton délután Tolna megye főútjain teljesített szolgálatot, és éppen a 61-es főúton végeztek mozgó ellenőrzést, amikor egy kocsi nagy sebességgel megelőzte a szolgálati autót.

A traffipax sem gyakran mér ekkora sebességet: a sofőr a megengedett 90 kilométer/órás sebesség helyett 193-ral száguldott Tamási felé.

A rendőrök utána mentek, és megállították. A sofőr rögtön elismerte a gyorshajtást, és azt mondta, egy megbeszélésre siet, ezért hajtott gyorsan.

A helyszínen rögtön rendezte is a 260 ezer forintos büntetést. A bírság mellett 8 közlekedési büntetőpontot is elkönyveltek neki. (police.hu)

Az orosz belügyminisztérium felvette a körözöttek listára a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elnökét, Piotr Hofmańskit. A minisztérium adatbázisában található körözésen nem szerepel, hogy milyen törvény alapján keresik. A lengyel Hofmański mellett helyettese, Luz Del Carmen Ibáñez Carranza és az ICC egyik bírója, Bertram Schmitt is felkerült a körözött személyek listájára – írta meg a Mediazona.

Nem ez az első ilyen eset. Az orosz belügyminisztérium már indított házkutatási eljárást Tomoko Akane és Rosario Salvatore Aitala bírák, valamint Karim Khan, az ICC ügyésze ellen. Márciusban büntetőeljárás indult Khan és az ICC három bírája ellen egy ismert ártatlan személy büntetőjogi felelősségre vonása és egy külföldi állam nemzetközi védelmet élvező képviselőjének megtámadására való felkészülés miatt.

Az áldozatok valószínűleg Vlagyimir Putyin orosz diktátor és Maria Lvova-Belova gyerekjogi biztos, akik ellen március 17-én adott ki elfogató parancsot az ICC. A hivatal azzal gyanúsítja őket, hogy részt vettek ukrán állampolgárok, köztük gyerekek orosz területre történt erőszakos kitoloncolásában, amit háborús bűnnek minősítenek. (Szvoboda)

„A német kancellár hatásköre nyilvánvalóan nem érinti a Lengyelországban folyó eljárásokat” – írta az X-en Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter arra reagálva, hogy Olaf Scholz kancellár felszólította Lengyelországot, tisztázza a kenőpénzekért osztogatott munkavállalói vízumokkal kapcsolatos vádakat. A német államfő szerint Varsónak érdemben kellene reagálnia a vádakra, amelyek szerint lengyel konzulátusok Afrikában és Ázsiában darabonként több ezer dollárért adtak el kivándorlóknak gyorsított, ideiglenes munkavállalói vízumokat.

A lengyel kormány szerint ez túlzás, és csak a közelgő választások miatt fújták fel a kormánypárt ellenfelei. „Az ezzel kapcsolatos kijelentések arra utalnak, hogy megpróbálnak beavatkozni a lengyel állam belügyeibe és a Lengyelországban zajló választási kampányba” – írta a külügyminiszter. A szorosnak ígérkező lengyel választások egyik központi témája a bevándorlók kérdése, de a kormányzó Jog és Igazságosság pártja (PiS) a bevándorlásellenesség mellett a németellenes hangulatok felpörgetésével is kampányol.

Közben Nancy Faeser német belügyminiszter múlt héten azt mondta, Németország rövid távú határellenőrzést vezethet be a lengyel és cseh határon, hogy csökkentse a bevándorlók számát. Jelenleg azonban a határ közelében tartott házkutatásokkal próbálják orvosolni a felmerülő problémákat.

Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa még múlt szerdán fordult kérdéseivel a lengyel külügyminisztériumhoz, miután arról szóló jelentéseket kapott, hogy afrikai és ázsiai lengyel konzulátusok több százezer vízumot adtak ki kenőpénzért cserébe. A lengyelek válaszoltak, de Johansson szerint nem kielégítően.

A lengyel külügyminisztérium megerősítette, az országban működő korrupcióellenes ügynökség 2022 júliusa óta tartó vizsgálata eddig 268 esetet tárt fel, melyben konzulátusi tisztségviselőket vesztegettek meg. Arányaikban a korrupciós esetek meg sem közelítik az összes kiadott vízum mennyiségét. (DW)

Az esztergomi robbantás után vizsgálódó Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Műveleti Szolgálatának Bűnügyi Technikai Főosztálya megállapította, hogy az elkövető egy 38 méter hosszú alagutat épített magának a házból kiindulva, ami a robbanás ellenére épségben maradt – írta meg a Blikk.

Úgy tűnik, az elkövető az ingatlanban olyan, Magyarországon engedély nélkül nem beszerezhető, nagy mennyiségű vegyi anyagot tárolt légmentesen, ami szoba-hőmérsékletű levegőn illékonnyá válik és nagy erejű robbanást okozhat.

Az elkövető a rendőrségi akció idején a vegyi anyagot tartalmazó tartályt felnyitotta – nem kizárhatóan direkt, a nagyobb robbanás érdekében felborította –, majd a cseppfolyós anyag a levegővel keveredett.

A férfi gázmaszkot viselt a házban, amit csak akkor vett le, amikor az épületből kilépve a rendőrökkel tárgyalt, és a gázmaszkot a robbanáskor is viselte. A TEK 4,5 órán át próbált tárgyalni a robbantóval.

A szándéka kétséget kizáróan az volt, hogy megölje a rendőröket.

A Központi Nyomozó Főügyészség a bűncselekmény mielőbbi teljes körű kivizsgálása érdekében továbbra is folytatja az eljárást, a helyszínen most is nyomoznak.

Szombaton hazaengedtek egy rendőrt a Honvédkórházból, három társát még benntartják, egyikük az intenzíven van.

• A francia kormány lemondott arról a tervéről, hogy engedélyezze az üzemanyagok veszteséges értékesítését.
• Az egy héttel ezelőtt bejelentett intézkedés az áremelkedés lassítását szolgálta volna.

Nem valósul meg az önköltségi ár alatti értékesítés engedélyezése, amit a kormány az infláció megfékezését célzó intézkedésekről szóló szerdai ülésén vitatott volna meg, és amit az összes forgalmazó visszautasított – közölte Emmanuel Macron államfő vasárnap este a France2 közszolgálati és a TF1 kereskedelmi tévének adott élő interjúban. „Fenyegetésként tartjuk fenn” – mondta Macron.

Elisabeth Borne miniszterelnök viszont a héten arra fogja kérni az ágazatot, hogy „tegye elérhetővé önköltségi áron a termékeit” – mondta az elnök, aki új támogatási formát is bejelentetett a magas üzemanyagárak ellensúlyozására. A támogatást a legszerényebb jövedelmű munkavállalók vehetik igénybe, az összeg autótípusonként évente elérheti a száz eurót. Az intézkedés „az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók 50 százalékát” célozza majd – mondta az elnök.

A veszteséges áron való árusítás 1963 óta tilos Franciaországban, és az esetleges ideiglenes engedélyezés miatt sokan attól tartottak, hogy a szupermarketek túlságosan éles versenyt fognak folytatni a kisebb, független benzinkutakkal szemben. Szerdán viszont a legnagyobb francia áruházláncok bejelentették, hogy nem hajlandók veszteséges áron értékesíteni az üzemanyagot az infláció megfékezése érekében, ahogy azt a kormány javasolja, és a Total olajipari cég is jelezte, hogy nem kíván a jelenlegi 1,99 eurós literenkénti ár alá menni a csoportjához tartozó töltőállomásokon.

Franciaországban a 10-11 ezer töltőállomás harmadát a TotalEnergies (3400), felét pedig a szupermarketek üzemeltetik, a függetlenek száma kb. 2500. (MTI)

Közel másfél évig nem volt képes bocsánatot kérni az Ír Torna Szövetség (GI) a fekete bőrű kislánytól és családjától, akit hátrányos megkülönböztetést egy versenyen. A család szerint a szövetség nem hajlandó elismerni vagy kezelni a sportágban tapasztalható rendszerszintű rasszizmust, írja a Guardian.

A 2022 márciusában történt eset nemzetközi felháborodást váltott ki. Egy felvételen látható, hogy a sorban álló összes sportoló kap érmet, a fekete bőrű kislányt viszont kihagyják. Egy fotós, egy edző és más hivatalos személyek közbeavatkozás nélkül nézték végig az egészet.

A bíró tagadta, hogy rasszista indíttatású lett volna a tette, és szeretett volna elnézést kérni a családtól, a kislány pedig végül kapott érmet.A szövetség a család és a bíró személyes nézeteltéréseként kezelte az ügyet, és vizsgálatot sem indítottak az ügyben.Nem sokkal az eset után Simone Biles, minden idők legjobb tornásza felvette a kapcsolatot a családdal, és egy privát videóüzenetben támogatásáról biztosította a lányt. Szeptemberben a felvétel ismét elterjedt az interneten, és Biles most is kiállt a lány mellett és elítélte a vele való bánásmódot. „Megszakadt a szívem, amikor láttam... A rasszizmusnak nincs helye sportban,m és általánosságban sehol” - írta az X-en. Csapattársa, az olimpiai ezüstérmes Jordan Chiles szintén elítélte a videót.

Az ügy újra fellángolása után a GI vasárnap közölte, hogy eredetileg két tag közötti panaszként kezelték az esetet, és csak nemrég tudatosult bennük, hogy a család nyilvános bocsánatkérést szeretne. A testület vasárnap elküldte a bocsánatkérő levelet a családnak, és hétfőn nyilvánosságra hozza azt.

Válaszában a lány édesanyja azt mondta, hogy a levél túl későn érkezett, és az a lényeges kérdésekkel nem is foglalkozott: „Számomra haszontalan, mert nem foglalkoznak a rasszizmus és a biztonság kérdésével. Szívesen hallanám tőlük, ha olyan dolgokat mondanának, hogy a következő fekete gyerek, aki tornázni kezd, biztonságban lesz. Semmi ilyesmiről nincs szó”. Az édesanya azt is mondta, hogy a bíró a verseny után állítása szerint néhány nappal hosszú személyes bocsánatkérést írt, és elküldte azt a GI tisztviselőjének. A levelet azonban soha nem adták át a családnak.

„A Fidesznek semmi mondanivalója Budapest jövőjéről, kizárólag lejárató kampányokkal, propaganda hadjárattal készül a jövő évi választásra, nem meggyőzni, hanem becsapni akarja a budapestieket” – írta Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a Facebookon a 444 hétfői cikkére reagálva.

A Fidesznek egyelőre nincs főpolgármester-jelöltje, és lehet, hogy csak jövőre lesz. A párt megkeresett embereket, egyfajta casting indult el. A 444 értesülései szerint legalább kilenc civil, illetve politikus népszerűségét mérték fel Budapesten, és vetette össze Karácsony Gergely számadataival. A kutatások szerint a kormánypártnak nincs olyan támogatottsága a városban, ami alapján esélye lenne egy az egyben legyőzni a jelenlegi főpolgármestert.

Karácsony a posztban azt is írja, hogy sokfelől kapott már fenyegető jelzéseket, hogy a Fidesz a kampányban nem fog válogatni az eszközökben. Szerinte próbálkoznak már egy ideje, de eddig magukat lőtték lábon. „A full kamu Városháza-ügy, a piros lámpánál videózott „dugók”, a leleplezett állami gaz, az orosz álprofilokkal terjesztett Budapest-ellenes propaganda, a modern város jövőjével szemben a 80-as évek megoldásaihoz való naftalinszagú ragaszkodás, vagy legutóbb Kubatov pártigazgató, egyben kezdő várospolitikus nagyívű éleslátása, amikor rácsodálkozott, hogy a szirénázó mentőautó a piros lámpánál a másik sávban előzi az autókat, nyilván az én hibámból, mi másért” - sorolta a példákat.

A főpolgármester-jelölti castingról a főpolgármester azt írta, egy ismerősét is keresték a közvéleménykutatók, az alábbi kérdéssel:

• Ön szerint ki hibáztatható a rosszul parkoló autók miatt? A rosszul parkoló autók vagy Karácsony?

„Újra mondom: azt fogom legyőzni, akit Orbán rám küld” - írta, hozzátéve, hogy nem a leendő polgármester személyével van baja, hanem a rendszerrel. „Azzal a Budapest-ellenes rendszerrel, ami tagadja, pusztítja mindazt, ami Budapest számára érték: a szabadságot, a szolidaritást, a demokráciát, a sokszínűséget, a zöld elkötelezettséget. A jövőt. Megvédjük az értékeinket, megvédjük Budapestet”.

Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár – miután kifakadt a rendőrség galogosokat becsicskító videóján – egy Facebook-posztban írt arról, hogy több üzenetet is kapott arról, hogy hétfő regel Budakeszin és a Budakeszi úton nem lehetett felférni reggel a buszokra.

„A mai nap tényleg az átlagosnál is rosszabb volt: a műholdas forgalomirányító rendszer adatai szerint reggel 7 és 9 között a 22-es, 22A és 222-es vonalakon 35 db busznak kellett volna belépnie Budakesziről Budapestre, ehhez képest 21 db lépett be” – írja Vitézy, hozzátéve, hogy ez az előírt szolgáltatás 60 százaléka.

„Ezzel a szolgáltatással nyilván senkit nem fogunk meggyőzni, hogy az autóját létéve busszal járjon Budapestre, de a ma Budakesziről a fővárosba vagy városon belül a Budakeszi útra ingázók számára is azt jelenti, hogy elkésnek és 10-20 percen át kell egy buszra várniuk, amire felférnek.” Szerinte a dugók mellett most még a személyzethiány is tetézte a bajt, „ahogy ez mindennapos mostanában”, mert „a Volánbusz az utóbbi időben rendszeresen nem adja ki az előírt mennyiségű buszt a kék agglomerációs vonalakra, a 22-es buszscsaládról ma 4 db busz is hiányzott csak emiatt, de Törökbálint, Solymár és Gyál felé is hiányoztak buszok”. Vitézy ehhez hozzátette, hogy „eközben persze a bezárt vasútvonalakon buszok tucatjai pótolnak vonatokat az ország más részein...”

Szerinte „általánosságban is érezhető, hogy a pár éve az állam által átvett kék buszos agglomerációs járatokon összességében romlik a szolgáltatás megbízhatósága”, emiatt pedig „a Fővárosnak és a BKK-nak is van itt tennivalója, nem lehet csak az államra mutatni, hisz a jegybevételek a belső szakaszokon a fővároshoz folynak be”.

Az online jelenleg is elérhető archív videó tanúsága szerint 2023. szeptember 22-én pénteken a szokásos medrében csordogált a TV2 esti híradója, míg több mint 19 perc elteltével el nem érkeztünk egy amúgy nem különösképpen lázbahozó faültetéses hírhez.

Miközben Nagy István agrárminisztert láthattuk, amint kivezényelt diákok társaságában facsemetét helyez egy gödörbe, Andor Éva bemondó véletlenül nyolcvanezer országszerte elültetett fát említett, miközben a felirat szerint nyolcezer fáról volt szó. Bárkivel megeshet, de a bemondónő reakciója, előrevetítve a későbbieket, nem a szokásos volt.

„Nyolc! Bocsánat!” - mondta, majd erőteljes orrszippantás, illetve utána egy jó másodperces szünet következett, hogy a bemondó végül kissé rejtelmes módon annyit mondjon:

„Kicsit sok!”

Ezután rövid ideig a TV2 Tények logóját láthattuk, aztán a stúdióban ülő bemondót, aki rövidesen újra kezdte és az elejéről újraolvasta a hírt.

Pár perccel később egy épülő hazai lőszergyár bokrétaünnepségéről következett bejátszás, amit Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter személyesen tekintett meg.

Mindeközben Andor a következő konferáló szöveget mondta:

"Kiemelt jelentősége lesz egész Európában a várpalotai lőszergyárnak. Erről beszélt a honvédelmi miniszter a védelmi ipari komplexum bokrétaünnepségén. Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, hogy a honvédség 2016-ban nagyot álmodott, a kormány pedig minden lehetőséget megteremtett a fejlesztéshez. A lőszergyár ezért most egy négyszáz hektáros területen épülhet."

Eddig a pontig gond nélkül ment minden, ekkor azonban kissé összeakadt a nyelve a „fejlesztés” szó kimondása közben, miközben azzal folytatta, hogy:

"Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a magyarországi hadiipar fejlesztős-- fejlesztése, jaj, ne, ezek az elmondhatatlan MTI-szövegek!--"A bejátszás ezen a ponton megszakadt, először a TV2 Tények logója volt látható egy pillanatig, majd a kép visszakapcsolt a stúdióba, ahol a némán figyelő Andor Évát láthattuk, aki pár másodperc némaság után újra belevágott az előző hír felkonferálásába:

"Kiemelt jelentősége lesz egész Európában" és a többi, egészen addig, amíg a 400 hektár után újra oda nem ért a miniszter nevéhez, akit Szalay-Bobroviczky Kristófnak nevezett, kihagyva a nevéből az "n"-t. A háttérben ekkor rászólhattak a fülesére, mert egy kicsit még folytatta ugyan a mondatot - "Szalay-Bobroviczky Kristóf szerint a magyarországi hadiipar fejlesztése erősíti a---"

és itt lefagyott megint.

Csak két szóval jutott tovább, mint az előző próbálkozás alkalmával. Miközben a vágóképek peregtek, a hallgató Andor egyszer csak megszólalt:

"Bobrovniczky. Nem úgy mondtam? (Több másodperc néma csend, majd:) Hát szerintem Bobrovniczkyt, na jó mindegy."Majd újabb rákészülés után harmadjára is nekifutott. A harmadik próbálkozásra sikerült is kimondani a miniszter nyelvtörő nevét és végre továbbhaladhattunk, hogy további izgalmas információkat tudjunk meg Szijjártó külügyminiszter New York-i tárgyalásairól.

A fentieknél is furcsább, bár dicséretes őszinteségre vall a csatorna részéről, hogy a pénteki híradót ebben a formában, az összesen öt próbálkozásból felolvasott két problémás hírrel együtt tették ki a netes archívumba. A péntek esti Tények tudomásunk szerint ráadásul felvételről megy.

• Hétfőn elkezdődik a parlament őszi ülésszaka.
• A költségvetés mostanra megrogyott.
• A reálbér csökken.
• Miről lesz szó ehhez képest a parlamentben?

A dán játékgyártó 2021-ben jelentette be, hogy a továbbiakban nem használnának kőolaj-alapú műanyagot építőkockáikban, helyette pedig áttérnének az újrahasznosított műanyagokra. Akkor közölték, hogy kifejlesztették a PET palackokból készült építőkockák prototípusát, ami reményeik szerint alternatívája lett volna a korábbi, műanyagból készült kockáknak. Hétfői bejelentése szerint azonban a Lego úgy döntött, dobják ezt az ötletet, mondván, az újrahasznosított műanyagok használata nem csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

Ezzel együtt viszont közölték, hogy továbbra is „teljes mértékben elkötelezettek a fenntartható anyagokból készült Lego-kockák gyártása mellett, és „vizsgálják” a műanyagot helyettesítő alternatív anyagokat, mert „a fenntarthatóság egyre fontosabb” vásárlóik számára is. Igaz, Niels Christiansen, a Lego vezérigazgatója közben arról is beszélt, hogy nincs olyan „varázslatos anyag”, ami megoldaná a cég fenntarthatósági kihívásait. „Több száz anyagot teszteltünk. Egyszerűen nem sikerült ilyen anyagot találni.” Ettől függetlenül továbbra is tervezik, hogy 2032-ig fenntartható anyagokból készítsék a Lego-kockákat. A Lego játékait nagyrészt akrilnitril-butadién-sztirolból készíti. (BBC)

A nyolcszoros Grammy-díjas Usher - polgári nevén Raymond Usher - lesz az 58. Super Bowl félidei showműsorának főfellépője, jelentette be vasárnap az NFL, a Roc Nation és az Apple Music. A világhírű énekes 2011-ben már fellépett a Super Bowlon, a Black Eyed Peas vendégeként.

A döntőt a Las Vegasban rendezik majd február 11-én. A Super Bowl a világ legnézettebb egynapos sporteseménye, félidei show-ján a korábbi headlinerek közt olyanok voltak, mint Michael Jackson, Lady Gaga, Shakira és Jennifer Lopez, vagy a The Weeknd. Tavaly Rihanna, azelőtt Dr Dre, Snoop Dogg és Eminem lépett fel, Mary J Blige és Kendrick Lamar társaságában. (New York Times)

2009 óta már tíz filmre költöttek filmenként egymilliárd forintnál többet a magyar mozizók a Mafab összesítése szerint.

A legtöbb bevételt eddig az Avatar – a Víz útja hozta, ami itthon 2,3 milliárd forintot hozott, és több mint egymillióan vettek rá jegyet. A második helyen áll a másik Avatar-film 1,84 milliárd forintos bevétellel, a harmadik legtöbbet hozó film itthon J.J. Abrams rendezte Star Wars – Ébredő erő lett 1,82 milliárdos bevétellel. a negyedik helyen áll a 2017-es, Rian Johnson által rendezett Star Wars – Az utolsó Jedik végzett 1,38 milliárd forint bevétellel, ezt követi 1,3 milliárd forinttal a Bosszúállók: Végjáték.

Hatodik helyre került a Barbie, amire 1,2 milliárd forintot költöttek a magyarok, a hetedik a 2019-es Skywalker kora 1,1 milliárd forint bevétellel, a nyolcadik pedig a 2021-es Pókember: Nincs hazaút, amire 1,08 milliárd forintot költöttek a mozizók.

Kilencedik helyen végzett az Oppenheimer 1,035 milliárd forintos bevétellel, a tizedik legtöbbet hozó film pedig a 2016-os Zsivány Egyes - Egy Star Wars történet, amire 700.417 jegyet váltottak 1,030 milliárd forintért.